Súlyok és méretek

Állatleírás

A Szirti sas (Aquila chrysaetos) egy lenyűgöző ragadozó madár, amely a ragadozómadarak (Accipitriformes) rendjébe és a sólyomfélék (Accipitridae) családjába tartozik. Ez a fenséges állat számos kontinensen, Európától Ázsián át Észak-Amerikáig megtalálható, bár élőhelye és populációja területenként változó. A szirti sas az egyik legnagyobb ragadozó madár, amelynek impozáns megjelenése és erőteljes repülése van.

A szirti sas jellemzői közé tartozik a sötétbarna tollazat, a sárga csőr és lábak, valamint a fiatal madaraknál látható világosabb foltok. A felnőtt egyedek szárnyfesztávolsága elérheti a 2 métert is, testhosszuk pedig 70-90 cm között mozog. Egyik legjellegzetesebb ismertetőjegyük a fejükön és a nyakukon található aranyszínű tollazat, amely a "chrysaetos" fajnévben is megjelenik, jelentése "arany sas".

A szirti sasok elsősorban magányosan vagy párban élnek, hatalmas területeket járnak be a táplálék után kutatva. Táplálékuk nagyrészt kisebb emlősökből és madarakból áll, de alkalomadtán hüllőkre és halakra is vadásznak. Kiváló látásuk és erős csőrük, valamint karmaik segítségével képesek gyorsan elejteni zsákmányukat.

Fészkelési szokásaik különlegesek; magas sziklás területeken, ritkábban nagy fákban készítenek fészket, amelyet éveken át használnak és folyamatosan bővítenek. A tojásrakás időszaka területtől függően változik, általában 1-4 tojást raknak, melyekből a fiókák 40-45 nap alatt kelnek ki.

A szirti sas állománya napjainkban változó; bár egyes területeken stabil vagy növekvő, más helyeken a élőhelyek elvesztése, az élelemforrások csökkenése és az emberi tevékenységek, mint például a mérgezés és az elektromos vezetékekkel való ütközés, veszélyeztetik. Sok országban védelem alatt állnak, és különböző természetvédelmi programok segítik a populációk fenntartását és növelését.

A szirti sas nemcsak biológiai sokféleségünk fontos része, hanem kulturális jelentőséggel is bír számos nép hagyományában és mitológiájában, jelképezve a bátorságot, erőt és szabadságot.