Súlyok és méretek

Állatleírás

A kecskebéka (Pelophylax esculentus), más néven zöld béka, egy közepes méretű, vízi életmódot folytató kétéltű állat, amely Európa számos részén, beleértve Magyarországot is, megtalálható. Ez az állatfaj rendkívül alkalmazkodóképes, így számos különböző vízi élőhelyen képes megélni, beleértve a tavakat, patakokat, mocsarakat és mesterséges víztározókat is.

Megjelenése tekintetében a kecskebéka zöldes vagy barnás-zöld színű, amely lehetővé teszi számára, hogy jól beleolvadjon a növényzettel borított vízi környezetbe. Teste karcsú, bőre sima, ami megkönnyíti az úszást. A kecskebéka hátsó lábai hosszúak és erőteljesek, tökéletesen alkalmazkodva az ugráláshoz és az úszáshoz. A faj hímjei és nőstényei között megfigyelhető némi méretbeli különbség, általában a nőstények nagyobbak.

A kecskebéka életmódja nagymértékben vízihez kötött. Tápláléka elsősorban kisebb vízi ízeltlábúakból, rovarokból és lárváikból áll, amelyeket ügyes ugrásokkal és gyors mozdulatokkal ejtenek el. Éjszaka aktívabbak, ekkor vadásznak a legintenzívebben.

Szaporodásuk a tavaszi és kora nyári hónapokban zajlik. A hímek bájos, halk brekegéssel csalogatják a nőstényeket, amelyek ezután több ezer petét helyezhetnek el a víz növényzetéhez kötődően. A petékből kikelő lárvák (ebihalak) néhány hónap alatt fejlődnek ki teljesen kifejlett békává.

A kecskebéka populációi viszonylag stabilnak tekinthetők, azonban fenyegetik őket bizonyos veszélyek, mint például az élőhelyek pusztulása, a vízszennyezés és a klímaváltozás. Emellett egyes területeken hibridizációs folyamatok is megfigyelhetők más, közeli rokon fajokkal, amelyek hosszú távú hatással lehetnek a kecskebéka genetikai állományára.

Összességében a kecskebéka érdekes és fontos része Európa, így Magyarország biodiverzitásának is. Az ilyen típusú kétéltűek védelme és megőrzése kulcsfontosságú a vízi ökoszisztémák egészségének fenntartása szempontjából.