Súlyok és méretek

Állatleírás

A Kis tavibéka (Pelophylax lessonae) egy közepes méretű zöld békafaj, amely elsősorban Európa nedves területein, különösen lápokban, mocsarakban, patakokban és kisebb tavakban található. A faj a Pelophylax nembe tartozik, amely a vízi életmódhoz alkalmazkodott békákat foglal magába. Nevét Camillo Benso di Cavour olasz gróf és politikus egykori orvosáról, Michele Lessona-ról kapta, aki jelentős hozzájárulást tett a herpetológia területén.
Jellemzők

A Kis tavibéka testhossza általában 4-6 cm között mozog, de ritkán elérheti a 7-8 cm-t is. Bőre sima, nedves, zöldes vagy barnászöld színű, amely lehetővé teszi számára, hogy jól elrejtőzzön a növényzetben. A hátán és oldalán gyakran láthatók sötétebb foltok és mintázatok, melyek segítségével tovább növeli álcázó képességét. A hasa fehéres vagy világossárga. Az állatnak erőteljes hátsó lábai vannak, amelyek nagyszerűen alkalmassá teszik az ugrásra és az úszásra.
Életmód

A Kis tavibéka főként éjszakai életmódot folytat, napközben a vízben vagy a part menti növényzetben rejtőzködik. Táplálkozása változatos; főleg rovarokat, pókokat, lárvákat és más kis gerincteleneket fogyaszt. A párzási időszak tavasszal kezdődik, amikor a hímek bőgő hangokat adnak ki, hogy magukhoz vonzzák a nőstényeket. A nőstények ezután több száz petét raknak a vízbe, amelyekből kikelő lárvák (ivadékok) néhány hónapon belül metamorfózison mennek keresztül, és kifejlett békákká válnak.
Élőhely és elterjedés

A Kis tavibéka Európa számos részén megtalálható, különösen a kontinens középső és keleti területein. Előfordulásuk a megfelelő élőhelyek, például a tiszta, álló vagy lassan folyó vizek függvényében változik. Adaptálódott a változó vízszintekhez és az élőhelyek időszakos változásaihoz is.
Fenyegetettség és védelem

A Kis tavibéka populációja számos tényező, többek között a természetes élőhelyek elvesztése, a vízszennyezés és a klímaváltozás következtében csökkenhet. Bár jelenleg nem szerepel a veszélyeztetett fajok nemzetközi listáján, helyi szinten több intézkedés is történt a faj védelmében, beleértve élőhelyeinek megőrzését és helyreállítását. Az európai országok egy részében a faj védelme érdekében szigorú szabályozásokat vezettek be, hogy biztosítsák populációjának fenntarthatóságát.