Veszélyeztetettség

Állatleírás

A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a ragadozó madarak rendjébe és a héjafélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Európában, Ázsiában és Afrikában őshonos, és az egyik leggyakoribb rétihéja-faj. Az élőhelye elsősorban nedves területek, mint például lápok, mocsarak és ártéri rétek, ahol a nádasok és más magas növényzet rejtekül szolgál számára.

Megjelenését tekintve a barna rétihéja közepes méretű madár, hossza 48-56 cm között változhat, szárnyfesztávolsága pedig 115-130 cm körül van. A nemek közötti dimorfizmus jellemző, vagyis a hím és a tojó különböző megjelenésű. A hím jellegzetesen sötétbarna felsőtesttel és világosabb, sárgásbarna alsótesttel rendelkezik, míg a tojó és az ifjú madarak többnyire egyszínű barnák, gyakran világosabb barna foltokkal.

A barna rétihéja fő tápláléka a kisemlősök, különösen a víz közelében élő rágcsálók, mint például a mezei pocok. Emellett madarakat, kisebb hüllőket és rovarokat is zsákmányol. Vadászat közben gyakran alacsonyan repül a növényzet felett, csendesen lesve zsákmányára, majd hirtelen lecsapva ragadja meg azt.

Szaporodási időszakban a barna rétihéja fészkét a földön, általában rejtett helyen, magas növényzet között építi meg. A tojó általában 3-5 tojást rak, amelyeket 31-38 napig költ. A fiókák a kikelés után kb. 35-40 napig maradnak a fészekben, amíg repülésre nem képesek.

A barna rétihéja vonuló madár, a hidegebb éghajlatú területeken élő egyedek télen Afrika melegebb részeire költöznek. Az állományukat fenyegető legnagyobb veszélyek közé tartozik az élőhelyek csökkenése, különösen a nedves területek lecsapolása és az intenzív mezőgazdasági művelés miatti élőhely-vesztés. Emellett a mérgezés (pl. rágcsálóirtó szerek által) és az ütközések (pl. közlekedési eszközökkel) is jelentős veszélyforrások. A nemzetközi és helyi természetvédelmi erőfeszítések célja e faj és élőhelyeinek megőrzése.