Súlyok és méretek

Állatleírás

A bakcsó (Nycticorax nycticorax), más néven éjjeli gém vagy kis gém, egy közepes méretű madárfaj, amely a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozik. E jellegzetes madár szerte a világon megtalálható, élőhelyei közé tartoznak Európa nedves területei, Ázsia, Afrika, Amerika és még Ausztrália egyes részei is. Az adaptáció és a széles körű elterjedés miatt a bakcsó viszonylag könnyen megfigyelhető sokféle vizes élőhelyen, beleértve a mocsarakat, a tavakat, a folyók lassú folyású szakaszait és a mangrove-erdőket.

Megjelenése tekintetében a bakcsó különleges látványt nyújt. Testhossza általában 55-65 centiméter közötti, szárnyfesztávolsága pedig 100-112 centiméter. Tömege 500-800 gramm között mozog. Tollazata főként szürke és fekete színű, de a nyakon és a fejen található hosszú, vékony, fehér tollak különösen feltűnőek, különösen a költési időszakban. Fiatal egyedek tollazata többnyire barnás, szürkés, tarkább, így könnyen megkülönböztethetők az idősebb, egyenletesebben színezett példányoktól.

Az éjszakai életmódot folytató madár, ami azt jelenti, hogy a bakcsó főként alkonyatkor és éjszaka aktív, amikor is táplálkozik. Étrendje igen változatos, főként kisebb halakból, rovarokból, kétéltűekből és kisebb gerinces állatokból áll. Érdekes táplálkozási szokása, hogy gyakran egyedül, mozdulatlanul várja zsákmányát, hogy aztán hirtelen előretörve elkapja.

Szaporodás szempontjából a bakcsó kolóniákban költ, gyakran más gémfélék társaságában. Fészkét magas fákra építi, legtöbbször víz közelében. Egy fészekaljban általában 3-5 tojás található, amelyeken mindkét szülő felváltva kotlik körülbelül 24-26 napig. A fiókák születésük után kb. 6-7 hét múlva válnak repülőképessé.

A bakcsó nem számít veszélyeztetett fajnak a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által készített Vörös Listán, bár egyes helyi populációkra veszélyt jelenthet az élőhelyek pusztulása és a vízszennyezés. Az élőhelyvédelem és a természetes élőhelyek megőrzése kulcsfontosságú a faj jövőbeli jólétének biztosításához.