Súlyok és méretek

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A pásztorgém (Bubulcus ibis) egy közepes méretű, jellegzetes megjelenésű madár, amely elsősorban meleg éghajlatú területeken, mint például Afrika, Dél-Európa, Ázsia, és az Amerikai kontinens egyes részein található meg. Ez a faj különleges helyet foglal el a gémfélék (Ardeidae) családjában, mivel szokatlan életmódja és táplálkozási szokásai miatt könnyen felismerhető.
Megjelenésében a pásztorgém kisméretű, elegáns madár, hosszú lábakkal és nyakkal, amelyek különösen táplálkozás közben jól láthatóak. Tollazata nagyrészt fehér, bár szaporodási időszakban a fején, a hátán és a mellén sárgás vagy rozsdabarna díszítő tollak jelennek meg, ami különösen vonzóvá teszi megjelenését. A fiatal madarak egyszínűbbek, és kevésbé feltűnőek, mint az idősebb egyedek.
A pásztorgém különlegessége, hogy gyakran látható szarvasmarhák és más nagyobb testű állatok között táplálkozni, ahonnan a neve is származik. Ez a társulási forma előnyös mindkét fél számára; a gémek számára biztosított az élelem, mivel a nagy állatok mozgása felkavarja a talajt, így a kisebb rovarok, pókok és egyéb ízeltlábúak könnyű prédává válnak számukra. Emellett, a gémek jelenléte csökkentheti a paraziták számát az állatokon, javítva ezzel azok egészségét.
Táplálkozása elsősorban rovarokra és más kis ízeltlábúakra korlátozódik, de alkalmanként kisebb halakat és vízi gerincteleneket is fogyaszt. A pásztorgém költési időszakban kolóniákban él, gyakran más gémfajokkal együtt. Fészkeit a víz közelében, magas növényzetben, cserjékben vagy fákban építi, ahol egy-egy tojásból álló fészket készít.
A pásztorgém állománya általában stabil, és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által a "Nem fenyegetett" kategóriába sorolták. Ez részben annak köszönhető, hogy jól alkalmazkodik az emberi tevékenységekhez, és képes túlélni még a városi környezetben is, amennyiben elegendő táplálékhoz jut. Mindazonáltal, mint sok más vizes élőhelyen élő faj, a pásztorgém is szembesül környezeti fenyegetésekkel, mint például élőhelyeinek csökkenése és a vízszennyezés.