Ismert mint

• Orel kamčatský
• Orel bělokřídlý
• Orel stellerův

Súlyok és méretek

Biológiai adatok

Veszélyeztetettség

Állatleírás

Az óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus) a madarak osztályának egy lenyűgöző tagja, amely a ragadozó madarak rendjébe és a sólyomfélék családjába tartozik. Ez a faj különösen azért tűnik ki a többi közül, mert az egyik legnagyobb szárnyfesztávolságú ragadozó madár a világon. Eredetileg az északi féltekén, pontosabban a Távol-Keleten él, különösen Oroszország keleti részén, Japánban és Koreában találkozhatunk vele. Természetes élőhelye a tengerpartokhoz, folyókhoz közel eső erdős területek, ahol bőséges táplálékhoz jut.

Megjelenését tekintve az óriásrétisas hatalmas madár, melynek testhossza elérheti az 1 métert, szárnyfesztávolsága pedig meghaladhatja a 2,5 métert. Tömege az 5-9 kilogramm tartományban mozog, bár egyes példányok ennél nehezebbek is lehetnek. Tömör, erőteljes testalkata, hosszú, széles szárnyai és rövid, erős farokrésszel rendelkezik. Tollazata elsősorban sötétbarna, míg a feje és a nyaka világosabb, majdnem fehér. A fiatal madarak jellemzően sötétebbek, és csak néhány év elteltével érik el a felnőttekre jellemző színezetet.

Táplálkozása elsősorban halakból áll, amelyeket ügyes manőverekkel ragad el a vízből. Emellett madarakat, kisebb emlősöket és a part menti területeken található tetemeket is fogyaszt. Kiváló látása és erős csőre révén az óriásrétisas képes nagy sebességgel lecsapni zsákmányára, amit aztán erős karmaival fog meg.

A szaporodási időszakban az óriásrétisasok hűségesek maradnak párjukhoz és gyakran egész életükben együtt maradnak. Fészkeiket magas fákra vagy sziklákra építik, ahol évente általában 1-2 tojást raknak. A fiókák körülbelül 6 hét elteltével kelnek ki, és szüleik még hosszú ideig gondoskodnak róluk, míg teljesen önállóvá nem válnak.

Az óriásrétisas a természetes élőhelyének csökkenése és az emberi tevékenységek következtében sajnos veszélyeztetett fajnak számít. Az élőhelyek megóvása és a természetvédelmi intézkedések, mint például a mérgezés elleni küzdelem és a vadászat szabályozása, létfontosságúak a faj fennmaradása szempontjából. A természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően néhány területen stabilizálódott vagy növekedett az állomány, de továbbra is folyamatos figyelemre és védelemre szorulnak ezek a lenyűgöző madarak.