Súlyok és méretek

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A Fakó rétihéja (Circus macrourus) egy közepes méretű ragadozó madár, mely a héjafélék (Accipitridae) családjába tartozik. Ez a faj különösen ismert hosszú vándorútjairól és elegáns repüléséről. A Fakó rétihéja elsősorban Eurázsiában él, különösen az európai rész keleti területein és Ázsia nyugati részein terjed el, télen pedig Afrika szubszaharai részeire vándorol.

Megjelenése szempontjából a Fakó rétihéja karcsú testalkatú, hosszú végtagokkal és szárnyakkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy hosszú távolságokat repüljön minimális erőfeszítéssel. A hímek és a nőstények közötti dimorfizmus jelentős; a hímek általában világosabbak, fehéres alapszínnel és szürkésfekete felsőtesttel, míg a nőstények és fiatalok többnyire barnásabb színűek.

Ez a faj főként nyílt területeken, például réteken, mocsaras vidékeken és mezőgazdasági területeken él. Táplálkozási szokásaik igen változatosak; főként kisemlősöket, madarakat, kétéltűeket és rovarokat fogyasztanak. Különleges vadásztechnikájuk révén képesek csendben lebegni a levegőben, majd hirtelen lecsapni zsákmányukra.

A Fakó rétihéja szaporodási időszaka általában a tavaszi és a nyári hónapokra esik. Fészkeiket gyakran a földön, rejtett helyeken, magas növényzet között építik meg. A tojásrakás után a nőstény körülbelül egy hónapig kotlik, míg a hím táplálja őt és a fiókákat.

A Fakó rétihéja állományát több tényező is fenyegeti, többek között az élőhelyek csökkenése, a mezőgazdasági vegyszerek használata és az illegális vadászat. Ezért a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) jelenleg a "sebezhető" kategóriába sorolja ezt a fajt, ami azt jelenti, hogy a közeljövőben a kihalás veszélye áll fenn, ha a jelenlegi fenyegető tényezők nem csökkennek.

Védekezésük érdekében számos természetvédelmi intézkedés került bevezetésre, ideértve élőhelyük megóvását, a mezőgazdasági gyakorlatok módosítását a madarak védelme érdekében, valamint a lakosság tájékoztatását és bevonását a védelmi erőfeszítésekbe. A Fakó rétihéja fennmaradása kulcsfontosságú a biodiverzitás megőrzése és az ökoszisztémák egészségének fenntartása szempontjából.