Súlyok és méretek
Veszélyeztetettség
Állatleírás
A Tarka halkapó (Ceryle rudis) egy rendkívül érdekes és látványos madár, amely szerte a világon megtalálható, különösen Afrikában, Ázsiában és Európa déli részein. Ez a madár elsősorban vízpartok közelében él, ahol bőségesen találhatóak halak, rákok és egyéb vízi élőlények, amelyek az étrendjének alapját képezik.
Megjelenését tekintve a Tarka halkapó közepes méretű madár, testhossza általában 25-29 cm között mozog, súlya pedig 60-90 gramm körül alakul. Legjellegzetesebb tulajdonsága a kontrasztos fekete-fehér tollazat, valamint a hosszú, erős csőr, amely kiválóan alkalmassá teszi a halak és egyéb vízi állatok elfogására. A hímek és a nőstények megjelenésében kis mértékben különböznek, általában a hímeknél intenzívebbek a színek.
A Tarka halkapó kiváló vadász, amely gyakran magasról veti magát a vízbe, hogy zsákmányt fogjon. Egyedülálló vadásztechnikája és gyorsasága teszi lehetővé számára, hogy sikeresen elejtse áldozatait. A vízbe való merülés előtt rövid ideig a levegőben lebeg, így kiszemelve zsákmányát, majd hirtelen zuhanással csap le rá.
Élőhelyét tekintve a Tarka halkapó adaptív, de preferálja a nyílt vízfelületeket, mint amilyenek a folyók, tavak, mocsarak és a tengerparti lagúnák. Gyakran látható egyedül vagy párokban, de néha kisebb csoportokban is összegyűlnek, különösen táplálkozási helyek közelében.
A szaporodási időszakban a Tarka halkapó part menti földbe, meredek homokos vagy agyagos függőleges falakba vájja fészkét, amely akár 1-2 méter mély is lehet. A tojásokat, általában 3-6 darabot, a fészek mélyén helyezik el, ahol mindkét szülő váltva kotlik, amíg a fiókák ki nem kelnek.
A Tarka halkapó nemcsak a vízi élőhelyek fontos részét képezi, hanem az emberi kultúrákban is megjelenik. Számos helyen tisztelik és becsülik vadászképességét, valamint szépségét. A madárfigyelők és természetjárók körében is népszerű, hiszen megfigyelése izgalmas és gyakran kihívást jelentő feladatot nyújt.
Védelem szempontjából a Tarka halkapó jelenleg nem számít veszélyeztetett fajnak a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) vörös listája szerint, azonban bizonyos területeken élőhelyének csökkenése miatt figyelmet igényel. A vízi élőhelyek védelme és fenntartása kulcsfontosságú a faj jövőbeli túléléséhez.