Súlyok és méretek
| Hossz |
21-tól 23-ig cm |
| Súly |
50-tól 80-ig g |
Állatleírás
A Szőlőrigó (Turdus iliacus), ismertebb nevén a Vörösbegyű rigó, a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó madárfaj. Európában, Ázsiában és az Északi-sark körüli területeken őshonos, de téli időszakban gyakran megfigyelhető az észak-afrikai és dél-ázsiai területeken is. Ez a közepes méretű rigó jellegzetes vörös oldalú tollazattal és azonnal felismerhető tarka mintázattal rendelkezik, amely különösen a szárnyakon és a farok alatti részen figyelhető meg.
Megjelenés
A Szőlőrigó hossza általában 20-24 cm között mozog, szárnyfesztávolsága pedig 33-34,5 cm körül alakul. A hímek és a nőstények közötti színezetbeli különbség nem jelentős, mindkettő rendelkezik a fajra jellemző vöröses oldalakkal és tarka mintázattal. A fiatal madarak hasonlóak a felnőttekhez, de tollazatuk kissé halványabb és kevésbé kontrasztos.
Élőhely
A Szőlőrigó elsősorban lombhullató és vegyes erdőkben, bokros területeken, valamint nyílt tereken és kertekben található. Kedveli a bőséges aljnövényzettel rendelkező területeket, ahol könnyen talál élelmet és rejtekhelyet.
Táplálkozás
Ez a faj mindenevő, de étrendje nagyrészt rovarokból, pókokból és más kis gerinctelenekből áll, különösen a szaporodási időszakban. Ősszel és télen gyümölcsöket és bogyókat is fogyaszt, amelyek fontos táplálékforrást jelentenek számára a rovarok elérhetőségének csökkenésekor.
Szaporodás
A Szőlőrigó általában májusban és júniusban költ, amikor a nőstény 4-6 tojást rak egy jól elrejtett fészekbe, gyakran bokrokban vagy alacsonyan lévő ágakon. A tojásokat 12-14 napig kotlik, majd a kikelő fiókák további 13-14 napig maradnak a fészekben, míg repülésre képesek nem lesznek.
Vonulás
A Szőlőrigó részben vonuló madár. Az északibb populációk délebbre, mérsékeltebb éghajlatú területekre vonulnak telelni, míg a délebbi populációk általában helyben maradnak. A vonulás során gyakran nagy csapatokba verődnek, és jelentős távolságokat tehetnek meg.
Megőrzés
A Szőlőrigó nem számít veszélyeztetett fajnak, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által a legkisebb aggodalomra okot adó (LC) kategóriába sorolva. Populációja stabilnak tekinthető, bár bizonyos területeken élőhelyvesztés és mezőgazdasági tevékenységek miatt csökkenhet.
Összességében a Szőlőrigó egy gyakori és ismert madár Európa, Ázsia és az Északi-sark körüli területeken, amely fontos szerepet tölt be az ökoszisztémákban, különösen rovarok és más kártevők szabályozásában és a növények magjainak terjesztésében.