Súlyok és méretek

Állatleírás

A léprigó (Turdus viscivorus) egy közepes méretű madárfaj, mely az énekesmadarak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozik. Európában széles körben elterjedt, különösen a hegyvidéki és erdős területeken találkozhatunk vele. Megjelenése, éneke és viselkedése teszi az egyik legismertebb és legkedveltebb madárfajjá ezen a területen.
Megjelenés

A léprigó jellegzetes megjelenéssel rendelkezik. Testhossza általában 27-29 cm, szárnyfesztávolsága pedig 39-42 cm között mozog. Tömege 100-130 grammos súlytömegű. Színezete a nemek között nem mutat jelentős különbséget. A felnőttek felső része szürkésbarna, míg a hasuk világosabb, gyakran fehéres, melyen sötét csíkozás figyelhető meg. A fiatal madarak hasonlóak, de pöttyösebbek.
Élőhely és elterjedés

Elsősorban Európa hegyvidéki és erdős részein él, de megtalálható Ázsia egyes részein is. Preferált élőhelyei közé tartoznak a tűlevelű és lombhullató erdők, valamint a nyílt tisztásokkal tarkított erdős területek. A léprigók nagy része állományának jelentős része nem vonuló, de az északibb és keletibb populációk közül sok madár délebbre költözik a téli hónapokban.
Táplálkozás

A léprigó táplálkozási szokásai változatosak; étrendjük elsősorban rovarokból és más kis gerinctelenekből áll, de gyümölcsöket és bogyókat is szívesen fogyasztanak, különösen az őszi és téli időszakban, amikor kevesebb a rovar. Kedvelt táplálékuk közé tartozik a fagyöngy bogyója, melynek magjait képesek tovább terjeszteni, ezáltal fontos szerepet játszanak az említett növényfaj elterjedésében.
Szaporodás

A léprigók monogám madarak, melyek évente egy alkalommal költenek, általában áprilistól júniusig. Fészkeiket gyakran fákra vagy cserjékre építik, ahol a tojó 3-5 tojást rak. A tojások kiköltése körülbelül 14 napot vesz igénybe, amely során mindkét szülő részt vesz a kotlásban és a fiókák etetésében. A fiatal madarak körülbelül 14-16 nap múlva hagyják el a fészket.
Viselkedés és éneke

A léprigók főleg hajnalban és alkonyatkor aktívak, énekük melankolikus, de gyönyörű dallamokból áll, melyet gyakran a fák magasabb ágain állva adnak elő. Énekük egyik legjellemzőbb eleme a hosszú, szomorú hangzású sípolás.

Összességében a léprigó lenyűgöző madárfaj, melynek megfigyelése és énekének hallgatása felemelő élményt nyújthat a természet kedvelőinek. Szerepe az ökoszisztémában, különösen a fagyöngy terjesztésében, kiemeli fontosságát a biodiverzitás megőrzésében.