Állatleírás
A sordély (Emberiza calandra), más néven nagy csíz, a verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó madárfaj. Európa, Ázsia és Észak-Afrika szárazföldi területein honos, és az egyik legnagyobb testű csíznek számít. Jellegzetes megjelenésű, erős testalkatú madár, mely a nyílt tájak, mezők, szántóföldek és gyakran emberi tevékenység által érintett területek lakója.
Megjelenés
A sordély testhossza körülbelül 17-20 cm, szárnyfesztávolsága 29-33 cm, testtömege pedig 30-50 g között mozog. A hím és a tojó külső megjelenésében alig különbözik. Felnőtt madarak tollazata főként szürkésbarna és világosbarna színű, melyet finom, sötét csíkozás tesz változatossá. A fej nagy és erős, a csőr rövid, de erőteljes, ami különösen hasznos a magvak és rovarok fogyasztásához.
Életmód
A sordély főként növényi táplálékot fogyaszt, diétáját gabonamagvak, gyümölcsök és rovarok alkotják. Táplálkozási szokásai évszakonként változhatnak, a rovarokat főleg a költési időszakban részesíti előnyben. Földön található táplálékát ügyesen szedi össze erős csőrével.
Szaporodás
A sordély monogám madár, ami azt jelenti, hogy egy párt alkotva nevelik a fiókáikat. A fészek építése általában a földön, alacsonyan növő bokrokban vagy mezőgazdasági területek közelében található magas növényzetben történik. A tojó általában 3-5 tojást rak, melyeket 12-14 napig kotlik ki. A fiókák teljesen tollatlanul kelnek ki, és mindkét szülő gondoskodik róluk, amíg el nem hagyják a fészket, ami körülbelül 2 hét múlva történik.
Élőhely és elterjedés
A sordély előszeretettel választja élőhelyül a nyílt tájakat, mezőket és szántóföldeket, ahol könnyen találhat táplálékot. Európában a Földközi-tenger környékétől kezdve észak felé egészen Skandinávia déli részéig, kelet felé pedig Ázsia mérsékelt övezeteiig terjed. Ázsia egyes részein és Észak-Afrikában is megtalálható. A sordély állománya stabilnak tekinthető, bár bizonyos területeken a mezőgazdasági tevékenységek és élőhelyeik változása hatással lehet a populáció nagyságára.
Megjegyzések
A sordély a természet részeként fontos szerepet tölt be az ökoszisztémákban, különösen a magvak és rovarok populációjának szabályozásában. Emellett az emberi kultúrában is megjelenik: a madármegfigyelők és természetkedvelők körében kedvelt faj, gyakran szerepel természetvédelmi programokban és kutatásokban.