Súlyok és méretek

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A rétisas, tudományos nevén Haliaeetus albicilla, az Accipitridae családhoz tartozó ragadozó madár. Ez a faj Európa, Ázsia és Észak-Amerika bizonyos részein él. Különösen kedveli a nyílt vízterületeket, mint amilyenek a nagy folyók, tavak és a tengerpartok, ahol bőséges táplálékhoz jut.

A rétisas jelentős méretű, a madarak között az egyik legnagyobb szárnyfesztávolsággal rendelkezik, ami elérheti a 2,5 métert is. Tömege 3-6,9 kg között mozog, a nőstények általában nagyobbak és nehezebbek a hímeknél. Tollazata elsősorban sötétbarna, a fej és a nyak területe azonban világosabb, szinte fehér, ami ellentétben áll a sötét szárnyakkal és farktollakkal. A fiatal madarak jellemzően egyszínűbbek, és csak néhány év elteltével érik el a felnőttekre jellemző színezetet.

A rétisas elsősorban halakkal táplálkozik, amelyeket ügyes repülés közben, a víz felszínéről ragad el. Emellett madarakat, kisebb emlősöket és dögöt is fogyaszt. Kiváló látással rendelkezik, ami lehetővé teszi számára, hogy nagy magasságból is észrevegye zsákmányát.

A szaporodási időszakban a rétisas hűséges a párjához és a fészkelőhelyéhez. Nagy, robosztus fészkeket építenek, amelyeket éveken át használnak és folyamatosan bővítenek. A fészek általában magas fákra vagy sziklákra kerül. A tojó általában 1-3 tojást rak, amelyeket 34-45 napig kotolnak. A fiatal madarak körülbelül 10-12 hetes korukban hagyják el a fészket, de ezután is sokáig függnek a szüleiktől.

A rétisas állománya a múltban jelentősen csökkent az élőhelyek pusztulása, a mérgezés és az üldöztetés miatt. Ma már számos országban védett fajnak számít, és állománya helyenként stabilizálódott vagy növekszik, köszönhetően a természetvédelmi intézkedéseknek és a tudatos védelmi erőfeszítéseknek. Azonban továbbra is fenyegetik olyan veszélyek, mint az élőhelyek további csökkenése és a környezetszennyezés.

A rétisas nemcsak a vadon élő állatok csodálatos képviselője, hanem fontos szerepet játszik az ökoszisztémák egészségének fenntartásában is. E ragadozó madár jelenléte jelzi a vízi és a part menti élőhelyek jó állapotát, így a rétisas védelme közvetetten más fajok és az egész ökoszisztéma védelmét is szolgálja.