Súlyok és méretek

Állatleírás

A Répalepke (Pieris rapae) egy közepes méretű, széles körben elterjedt pillangófaj, amely elsősorban Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában honos, de az emberi tevékenység következtében mára már számos más területen, többek között Észak-Amerikában és Ausztráliában is megtalálható. A faj a keresztesvirágúak (Brassicaceae) növényekkel táplálkozó lepkék (Pieridae) családjába tartozik, amely a káposzta és rokonai mellett számos gazdanövényt foglal magába.
Megjelenés

A Répalepke jellegzetes megjelenésű; a hímek és a nőstények is fehér alapszínű szárnyakkal rendelkeznek, melyeken fekete vagy sötétszürke mintázatok láthatók. A hímek szárnyain általában kisebb és kevésbé feltűnő a mintázat, míg a nőstényeken nagyobb és kontrasztosabb foltok figyelhetők meg. A szárnyak alján gyakran található egy-egy jellegzetes, pontszerű fekete minta. A szárnyfesztávolság általában 40-50 mm között mozog.
Életciklus

A Répalepke életciklusa több szakaszból áll, amely az évszaktól és a földrajzi helyzettől függően változhat. A tojásból kikelő hernyók intenzíven táplálkoznak, gyakran kárt okozva a keresztesvirágú növények leveleiben. Ezután bebábozódnak, és a báb állapot után kibújnak a felnőtt lepkék, kezdődik az új generáció élete. Egy év alatt több generáció is előfordulhat, különösen a melegebb éghajlaton.
Táplálkozás

A hernyók elsősorban keresztesvirágúak levelein élnek, beleértve a gazdaságilag jelentős fajokat is, mint a káposzta, a kelkáposzta, a repce és mások. Ez a táplálkozási szokás teszi őket kártékony kártevővé az agrár- és kertészeti területeken. A felnőtt lepkék virágok nektárjával táplálkoznak, így szerepet játszanak a növények beporzásában.
Elterjedés és élőhely

A Répalepke rendkívül alkalmazkodóképes faj, amely számos élőhelyen képes megélni, beleértve a mezőgazdasági területeket, kerteket, réteket és nyílt erdős területeket. Az emberi tevékenység által módosított környezetekben is jól érzi magát, így gyakran találkozhatunk vele városi parkokban és kertekben is.
Környezeti hatás

A Répalepke képes jelentős károkat okozni a keresztesvirágú növények termesztésében, ezért sok helyen kártevőnek tekintik. Különböző biológiai és kémiai módszerekkel próbálják kontrollálni a populációját, hogy minimalizálják a gazdasági károkat. Azonban, mint beporzó, fontos szerepet is betölthet az ökoszisztémában, hozzájárulva a növényi diverzitás fenntartásához és a környezet egészségéhez.