Súlyok és méretek

Biológiai adatok

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A kősüllő (Sander volgensis) egy édesvízi ragadozóhal, mely elsősorban Európa és Ázsia mérsékelt övezeteinek álló- és folyóvizeiben található meg. A kősüllő a sügérfélék (Percidae) családjába tartozik, amely számos ismert ragadozóhalat foglal magában.
Megjelenés
A kősüllő testalkata hosszúkás, oldalról lapított, ami lehetővé teszi számára, hogy gyorsan és hirtelen irányt változtasson a vízben. Testszíne általában zöldes vagy szürkésbarna, oldalán sötétebb foltokkal, amelyek jó álcát biztosítanak a természetes élőhelyén. A hasa fehéres vagy világosszürke. A hosszú, éles fogakkal rendelkező szájuk kiválóan alkalmassá teszi őket a zsákmány ragadozására.
Méret
A kősüllő mérete változó; általában 40-50 cm hosszúra nő meg, de elérheti az 1 métert is, súlya pedig megközelítheti az 5-6 kilogrammot. Azonban az élőhelyétől és az elérhető táplálék mennyiségétől függően mérete jelentősen változhat.
Életmód
A kősüllők éjszakai életmódot folytatnak, napközben többnyire rejtőzködnek a víz alatti struktúrák között, mint például a kavicságyak, faágak vagy vízinövények. Éjszaka aktívvá válnak, és elindulnak zsákmány után kutatni. Fő táplálékforrásuk a kisebb halak, de nem vetik meg a rákokat, a vízi rovarokat és egyéb kisebb vízi élőlényeket sem.
Szaporodás
A szaporodási időszak tavasszal kezdődik, amikor a vízhőmérséklet eléri a 12-15 °C-ot. Ekkor a nőstények a sekélyebb vizekbe, folyók partjaihoz közel eső területekre helyezik le ikráikat, amelyeket a hímek azonnal megtermékenyítenek. Az ikrák kikeltetése után a fiatal halak gyorsan növekednek, és már korán elkezdenek önálló életet élni.
Élőhely
A kősüllők adaptív fajok, amelyek számos különböző típusú víztestben képesek élni, beleértve a lassú folyású folyókat, a tavakat és a víztározókat. Preferálják az alacsonyabb hőmérsékletű, tiszta vizet, és bár képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, a szennyezett vagy túlmelegedett vizek csökkenthetik populációjukat.
Megőrzés
A kősüllő állománya általában stabilnak tekinthető, de helyenként csökkenhet a vízi élőhelyek pusztulása, a túlzott halászat és a vízszennyezés miatt. A faj megőrzése érdekében fontos a természetes élőhelyek védelme és a fenntartható halászati gyakorlatok előmozdítása.
Összességében a kősüllő fontos része az édesvízi ökoszisztémáknak, mint a csúcsragadozó, szerepe van a vízi élővilág egészségének fenntartásában. Az emberek számára is értékes, legyen szó sport-halászatról vagy akvarisztikáról, így megőrzése kiemelten fontos a biodiverzitás és a természetes vízi környezetek védelme szempontjából.