Súlyok és méretek

Biológiai adatok

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A Grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) egy rendkívül érdekes és különleges tengeri ragadozó, mely az Arktikus és Észak-Atlanti óceánok hideg vizeiben él. Ez a faj a cápák között kiemelkedő, hiszen nem csak az egyik legnagyobb méretű, de élettartama is páratlanul hosszú; becslések szerint akár 400 évig is élhetnek.

A Grönlandi cápa megjelenése igen jellegzetes. Teste robusztus, bőre szürkésbarna árnyalatú, gyakran parazitákkal vagy sebhelyekkel tarkítva. A cápa feje viszonylag kicsi, szemei pedig gyakran opálosak, ami a parazita Piszkosfarkú rák (Ommatokoita elongata) jelenlétére utal, amely gyakran megtalálható a cápa szemében, táplálkozva annak szemfolyadékával. Ez a jelenség nem ritka a Grönlandi cápák esetében, és bár csökkentheti látásuk élességét, a cápa többi érzékszervének fejlettsége kompenzálja ezt a hátrányt.

A Grönlandi cápa hossza elérheti akár a 7 métert is, súlya pedig több tonnát is nyomhat. Lassú mozgású, általában óránként csak néhány kilométert úszik, de ez elegendő ahhoz, hogy hatékonyan vadásszon. Táplálkozása rendkívül változatos: halak, tintahalak, és akár más tengeri emlősök maradványait is megeszi. Különleges emésztőrendszerének köszönhetően képes nagyobb állatokat is egészben lenyelni.

A Grönlandi cápa életmódja rejtélyekkel teli. Mélytengeri élőhelye és rendkívül hosszú élettartama miatt nehezen tanulmányozható. A szaporodásáról és fejlődéséről is kevés információ áll rendelkezésre. Azt azonban tudjuk, hogy a nőstények csak nagyon lassan érik el a szexuális érettséget, gyakran több mint 100 éves korukban.

A Grönlandi cápa húsában gyakran található trimetilamin-N-oxid nevű vegyület, ami toxikus lehet az emberek számára, ha nem megfelelően van előkészítve. Izlandon és Grönlandon hagyományos módon fogyasztják, ahol a cápa húsát először fermentálják, majd szárítják, hogy így semlegesítsék a mérgező anyagokat.

A klímaváltozás és az élőhelyek csökkenése jelentős fenyegetést jelenthetnek a Grönlandi cápa populációkra. Jelenleg a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) "sebezhető" kategóriába sorolja ezt a fajt, ami rávilágít arra, hogy szükség van a védelmükre és a további kutatásokra, hogy megértsük, hogyan befolyásolják őket környezeti változások.