Súlyok és méretek

Állatleírás

A Feketenyakú gólya (Ephippiorhynchus asiaticus) egy lenyűgöző és megjelenésében is egyedi madárfaj, mely elsősorban Ázsia és Ausztrália nedvesebb területein található meg. Ez a nagyméretű gólya különleges megjelenésével könnyen felismerhető: hosszú, vékony, sötét színű nyakával és lábaival, valamint markáns, kontrasztos színű tollazatával kitűnik társai közül.

Testhossza elérheti a 150 cm-t is, szárnyfesztávolsága pedig meghaladhatja az 1 métert. A Feketenyakú gólya tollazatának alapszíne fehér, melyet a fekete nyak és farok, valamint a szárnyakon és a hátán található fekete sávok tesznek igazán feltűnővé. A színpompás megjelenést a sárga szemek, a vörös lábak és a hosszú, fekete csőr teszi teljessé, melynek alapja különösen fényes, gyakran zöldes vagy kék árnyalatú.

Ez a madár főként vizes élőhelyeken él, mint például folyók, tavak és mocsarak, ahol gazdag táplálékforrást talál. Étrendje változatos: halakat, kétéltűeket, kisemlősöket, sőt néha más vízi élőlényeket is fogyaszt. A Feketenyakú gólya magányosan vagy párban vadászik, ritkán látható nagyobb csoportokban.

A szaporodási időszakban a hím és a tojó együtt építi meg a nagy méretű fészket, amelyet fák tetején vagy cserjés területeken helyeznek el. A tojásrakás után mindkét szülő részt vesz a költésben és a fiókák gondozásában. A fiatal madarak körülbelül 8-10 hetes korukban válnak repülőképessé, de még ezután is sokáig szoros kapcsolatban maradnak a szüleikkel.

A Feketenyakú gólya számos tényező miatt kerül veszélybe, többek között élőhelyeinek csökkenése, a vízszennyezés és az éghajlatváltozás miatt. Bár nem tartozik a legsúlyosabban fenyegetett fajok közé, a természetvédelmi szervezetek figyelemmel kísérik állományának alakulását, hogy biztosítsák fennmaradását a vadonban.

Összességében a Feketenyakú gólya figyelemre méltó és gyönyörű madár, melynek megőrzése fontos feladat a biodiverzitás szempontjából. A természetvédelmi erőfeszítések és a fenntartható élőhely-gazdálkodás kulcsfontosságú a faj jövőbeli túléléséhez.