Fotó: Erdei cankó
Állatleírás
Az erdei cankó (Tringa ochropus) egy közepes méretű, karcsú testalkatú madár, amely a partifecskék családjába tartozik. E jellegzetes madár leginkább az erdők patakjainál és mocsaras területein lelhető fel, ahonnan nevét is kapta. Az erdei cankó Európában, Ázsiában és Afrika északi részén költ, télen pedig délebbre, Afrika trópusi és szubtrópusi területeire, valamint Dél-Ázsiába vonul.

Megjelenése által könnyen felismerhető: hosszú, egyenes lábai és hosszú, vékony csőre van, amely kissé lefelé hajlik. Tollazata főként sötétbarna és fekete árnyalatokban pompázik, a hasa és a mellkasa világosabb, gyakran fehér vagy világosszürke. A szárnyain és a hátán található világos foltok és csíkok a rejtőzködésben segítik az erdei cankót, kiválóan beleolvadva környezetébe.

Az erdei cankó tápláléka elsősorban kis rovarokból, puhatestűekből és kisebb gerinctelen állatokból áll, amelyeket éles látásával és gyorsaságával zsákmányol. Táplálkozás közben gyakran látható, ahogy gyors léptekkel halad a víz mentén, vagy éppen állóvízben állva lesi zsákmányát.

A költési időszakban az erdei cankók meglehetősen visszahúzódó életmódot folytatnak. Fészkeiket többnyire földön, rejtett helyeken, gyakran bokrok alatt vagy fák közelében építik meg. A tojások színe általában zöldesszürke, barnás foltokkal. A madár mindkét szülője részt vesz a kotlásban és a fiókák gondozásában.

Az erdei cankó vándormadárként ismert, tehát költőterületeitől messze lévő telelőhelyekre vonul. Ez a vándorlás évente kétszer, tavasszal és ősszel történik, amikor is hosszú távolságokat tesznek meg költőhelyeik és telelőhelyeik között.

Védett státusza területenként változó lehet, de sok helyen a természetvédelem kiemelt figyelmét élvezi, mivel élőhelyeinek pusztulása és a vizes élőhelyek átalakítása fenyegeti. A természetvédelmi intézkedések közé tartozik élőhelyeinek megóvása és a vizes területek helyreállítása, amelyek létfontosságúak az erdei cankó és sok más vizes élőhelyen élő faj számára.
Új állatfotók