Súlyok és méretek

Biológiai adatok

Veszélyeztetettség

Állatleírás

Az arany oroszlánmajmocska (Leontopithecus rosalia), ismertebb nevén az arany oroszlánmaki, egy rendkívül ritka és gyönyörű főemlős faj, amely Brazília délkeleti részén, pontosabban az Atlanti-óceáni erdőkben él. Ez a kis állat a majmok családjába tartozik, és a primáták rendjének egyik leginkább figyelemre méltó képviselője.

A faj nevét az aranysárga szőrzetéről kapta, ami a napfényben különösen fényesen csillog. A szőrzet színe nem csak szépségük miatt fontos, hanem a rejtőzködésben is segíti őket az erdő sűrű aljnövényzetében. Az arany oroszlánmajmocska feje körül lévő hosszú, pihés szőrzet miatt kapta az "oroszlán" jelzőt is a nevében, mivel ez a jellegzetesség oroszlán sörényére emlékeztet.

A felnőtt példányok testhossza körülbelül 20-40 centiméter között mozog, a farkuk hossza pedig gyakran meghaladja a testhosszukat, elérheti akár a 30-40 centimétert is. A súlyuk általában 600 gramm körül van. Különleges megjelenésük mellett viselkedésük is figyelemre méltó. Aktív nappali életmódot folytatnak, főként a fák lombkoronájában élnek, és nagyon ügyesen másznak és ugranak az ágak között.

Táplálkozásuk változatos, főként gyümölcsöket, rovarokat és kisebb gerinceseket fogyasztanak. Az arany oroszlánmajmocska társas lény, általában 2-8 fős csoportokban élnek, amelyeket szoros szociális kötelékek tartanak össze. Ezek a csoportok területet jelölnek ki maguknak, amit aktívan védenek a betolakodókkal szemben.

Sajnos, az arany oroszlánmajmocska a kihalás szélén áll, főként élőhelyeik elvesztése és a biodiverzitás csökkenése miatt. Az Atlanti-óceáni erdők, ahol ezek az állatok élnek, jelentős mértékben csökkentek az erdőirtás és az urbanizáció következtében. A faj védelmében számos természetvédelmi program indult, többek között élőhelyük helyreállítása és a majmok visszatelepítése is zajlik, hogy biztosítsák túlélésüket a vadonban.

Az arany oroszlánmajmocska nem csak a természet egyik csodája, hanem annak fontos része is, amely hozzájárul az ökoszisztémák egészségéhez és egyensúlyához. Az ő megóvásuk nem csupán fajspecifikus kérdés, hanem a biodiverzitás és a környezetvédelem szélesebb kontextusában is kiemelkedő jelentőséggel bír.