Súlyok és méretek

Biológiai adatok

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A Vörösszárnyélű ara (Ara severus) egy közepes méretű papagáj, amely Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi erdeiben őshonos. Színpompás tollazata és kíváncsi természete miatt népszerű kedvenccé vált az egész világon, ám természetes élőhelyén sajnos egyre ritkábban találkozhatunk vele.
A Vörösszárnyélű ara hossza elérheti a 45-50 cm-t, súlya pedig 300-400 gramm között mozog. Főként zöld színű, de a szárnyai vörös, sárga és kék színben pompáznak, ami lenyűgöző látványt nyújt, különösen repülés közben. A feje többnyire zöld, arca azonban fehér, finom, fekete tollvonallal, ami jellegzetes megjelenést kölcsönöz neki. A csőre erős és ívelt, ami lehetővé teszi számára, hogy kemény magvakat törjön fel.
Ez a madárfaj monogám, azaz egy életre választ társat, és szoros köteléket alakít ki partnerével. Fészkeiket magas fák üregében alakítják ki, ahol évente általában 2-3 tojást raknak. A fiókák körülbelül 8-12 hét alatt válnak repülőképessé, de ezután is hosszú ideig szüleikkel maradnak, mivel a túléléshez szükséges készségeket tőlük tanulják meg.
Táplálkozásuk változatos, főként gyümölcsökkel, magokkal, diófélékkel és néha rovarokkal táplálkoznak. Különösen kedvelik a kemény héjú gyümölcsöket és magokat, amelyeket erős csőrük segítségével könnyedén feltörnek.
A Vörösszárnyélű ara erősen területközpontú madár, amely nagy területeket jár be táplálék után kutatva. Hangosan hívja társát és csoportját, hangjuk jellegzetes és messzire hallatszik az erdőben.
Sajnos, a Vörösszárnyélű ara állománya veszélyben van. Természetes élőhelyének pusztulása, valamint az illegális kereskedelem miatt egyre kevesebb példány található a vadonban. Sok országban és nemzetközi szervezeteknél fokozott védelmet élveznek, és számos fajmegőrzési program próbálja biztosítani fennmaradásukat a természetben.
A Vörösszárnyélű ara csodálatos és lenyűgöző lény, amelynek megőrzése kulcsfontosságú a biodiverzitás szempontjából. Ők nem csak a trópusi erdők színes lakói, hanem fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában, például a növények terjesztésében a magok szétszórásával. Az ilyen fajok védelme nem csak az állatok, hanem az egész bolygónk jövője szempontjából is fontos.