Súlyok és méretek

Állatleírás

A szakállas bajszika (Lybius dubius) egy közepes méretű madár, mely elsősorban Afrika szubszaharai régiójában található meg. Ez a faj a tokhalak (Lybiidae) családjába tartozik, mely a madarak egyik rendkívül színes és változatos csoportját alkotja. A szakállas bajszika elnevezését jellegzetes megjelenésének köszönheti, amely magában foglal egy feltűnő szakállszerű tollazatot a csőre körül.
Megjelenés

A szakállas bajszika hossza általában 20-25 cm között mozog, és tömege 40-60 grammos súlytömeg körül alakul. Jellegzetes megjelenésével könnyen felismerhető. A faj hímjeinek és nőstényeinek tollazata hasonló, bár általában a hímek színezete élénkebb. A tollazat fő színei a fekete, fehér és vörös árnyalatai, amelyek látványos mintázatot alkotnak a madár testén. A szakállas bajszika leginkább figyelemre méltó jellemzője a fekete "szakáll", ami a csőre alatti területen helyezkedik el és adja a madár nevét.
Élőhely

Ez a faj széles körben elterjedt Afrika szubszaharai részén, ahol változatos élőhelyeken található meg. Az élőhelyek közé tartoznak az erdők, a bozótosok, a savannák és a kultúrális tájak, mint például a kertek és parkok. A szakállas bajszika alkalmazkodóképes, és képes túlélni a viszonylag nyitott területeken is, amennyiben elegendő fás növényzet áll rendelkezésre.
Táplálkozás

A szakállas bajszika étrendje elsősorban rovarokból és más kis gerinctelenekből áll, de néha növényi anyagot, például gyümölcsöt is fogyaszt. Aktív kereső, aki gyakran a fák levelei és ágai között vadászik prédájára. Ez a madár ügyesen használja erős csőrét a táplálék megragadására és feldarabolására.
Viselkedés

A szakállas bajszika területvédő madár, amely agresszívan védi az étkezési és költési területeit. Társas viselkedése változó; bár néha egyedülállóan vagy párban látható, más időszakokban kis csoportokban tartózkodik. A költési időszakban a hím impresszív énekkel és látványos repülési mutatványokkal próbálja lenyűgözni a nőstényt.
Szaporodás

A szakállas bajszika monogám faj, ami azt jelenti, hogy egy pár egész életére együtt marad. A fészek építése és a fiókák felnevelése közös feladat. A fészek általában üreges törzsekbe vagy ágak közé épül, ahol a nőstény 2-4 tojást rak. A fiókák körülbelül 3 hét alatt kelnek ki, és további néhány hétig maradnak a fészekben, míg repülésre készek nem lesznek.
Megőrzési státusz

Jelenleg a szakállas bajszika populációja stabilnak tűnik, és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által a "Nem fenyegetett" kategóriába sorolva. Ennek ellenére élőhelyének pusztulása és a természetes élőhelyek átalakulása fenyegetést jelenthetnek a hosszú távú túlélésére. A faj megőrzése érdekében fontos a természetes élőhelyek védelme és a biodiverzitás megőrzése.