Súlyok és méretek

Biológiai adatok

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A rézuszmajom (Macaca mulatta), más néven indiai makákó, a majmok (Primates) rendjébe és az emberszabásúak (Cercopithecidae) családjába tartozó faj. Dél-Ázsiában őshonos, elterjedési területe India, Kína, Pakisztán, Nepál, Bhután, Afganisztán és Banglades területére kiterjed. E faj képviselői rendkívül alkalmazkodóképesek, így számos különböző élőhelyen megtalálhatók, többek között hegyvidékeken, szubtrópusi erdőkben, szavannákon és városi területeken is.

A rézuszmajmok közepes méretűek, a hímek általában nagyobbak a nőstényeknél. Testhosszuk 40-60 cm között mozog, farokhosszuk pedig 20-30 cm. Testtömegük általában 5-15 kg között van, a hímek általában nehezebbek. Szőrzetük színe változó, általában világosszürkétől a barnásig terjed, hasuk fehéres vagy világos. Arcuk jellemzően rózsaszín vagy vöröses, ami a faj nevének (rézuszmajom) adta az alapot.

Rendkívül társas állatok, csoportjaikban (amelyeket trópusoknak neveznek) a létszám elérheti a 200 egyedet is, de általában 20-50 közötti. A csoportok hierarchikus rendszert követnek, ahol a hímek és a nőstények külön rangsorolási rendszerrel rendelkeznek. A rézuszmajmok rendkívül intelligens állatok, képesek az eszközhasználatra és különböző társas interakciókra.

Táplálkozásuk vegyes, mindenfélét fogyasztanak, ami az adott területen elérhető: gyümölcsök, zöldségek, levelek, magvak, virágok, de rovarok és kisebb állatok is szerepelnek az étrendjükben. Képesek alkalmazkodni a városi környezethez is, ahol az emberi hulladékot is felhasználják táplálékul.

Szaporodásuk során a nőstények általában évente egyszer hoznak világra egy utódot, a vemhességi időszak körülbelül 165 nap. Az újszülöttek gondozása elsősorban a nőstények feladata, de a csoport többi tagja is részt vesz a fiatalok nevelésében.

A rézuszmajmok fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában mint növényevők és ragadozók is, hozzájárulva ezzel a biodiverzitás fenntartásához. Emellett fontosak a tudományos kutatásokban is, különösen az orvosi és pszichológiai vizsgálatokban, mivel genetikai és fiziológiai hasonlóságokat mutatnak az emberrel.

Vadon élő populációikat a természetes élőhelyek csökkenése és a vadon élő állatokkal való kereskedelem fenyegeti, bár jelenleg a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) szerint a rézuszmajom nem számít veszélyeztetett fajnak. Az emberi tevékenységekkel való magas fokú interakció miatt konfliktusok is előfordulhatnak, amelyek kezelése érdekében egyes területeken a populációk menedzselése szükségessé válhat.