Súlyok és méretek
Hossz |
45-tól 65-ig cm |
Súly |
690-tól 1600-ig g |
Szárnyfesztávolság |
110-tól 145-ig cm |
Állatleírás
A rőtfarkú ölyv (Buteo jamaicensis) Észak-Amerika egyik legismertebb és legelterjedtebb ragadozó madara, amely a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozik. Jellegzetes megjelenésével, erős és robosztus testfelépítésével, valamint kitűnő vadászképességeivel tűnik ki a ragadozó madarak közül.
Megjelenés:
A rőtfarkú ölyv testhossza általában 45-65 cm között mozog, szárnyfesztávolsága pedig 110-145 cm. A nemek közötti méretbeli különbség jelentős, a tojók általában nagyobbak a hímeknél. A madár jellegzetes jellemzője a változatos tollazat, amely területenként eltérő lehet; általában a felső részeken sötétbarna, míg az altest világosabb, gyakran fehér alapon sötétbarna csíkozással. A farok, amelyről a nevét is kapta, általában pirosas vagy rozsdabarna, fekete sávokkal.
Élőhely:
Az Észak-Amerikától Közép-Amerikán át a Karib-térség egyes részein is megtalálható rőtfarkú ölyv élőhelye igen változatos; megtalálható erdős területeken, nyílt réteken, sivatagokban és mezőgazdasági területeken egyaránt. Kiválóan alkalmazkodik az emberi tevékenység által módosított környezethez is, így gyakran látható városok peremén vagy autópályák mentén.
Táplálkozás:
A rőtfarkú ölyv mindenre vadászik, ami elfér a karmai között. Étrendje igen változatos, többek között kisebb emlősöket, madarakat, hüllőket és rovarokat foglal magában. Kiváló látásával képes észrevenni zsákmányát nagy távolságból, majd gyors és pontos merülőrepüléssel ragadja meg azt.
Szaporodás:
A fészkelési időszak a területi viszonyoktól függően változó, általában a tavaszi hónapokban kezdődik. A rőtfarkú ölyvek hűségesek fészkükhöz és társukhoz; éveken át ugyanazt a fészket használják, amit folyamatosan bővítenek. Általában 2-4 tojást raknak, amelyeket 28-35 napig kotlanak. A fiókák születésük után kb. 6-7 hétig maradnak a fészekben, amíg repülésre nem képesek.
Viselkedés:
A rőtfarkú ölyv magányos madár, kivéve a párzási időszakot. Területét erőteljesen védi más ragadozó madarakkal szemben. Repülése erőteljes, szárnyait ritkán verdesi, inkább hosszú siklásokkal halad. Hangja jellegzetes, éles sípoló hang, amelyet gyakran hallat területének védelme közben.
Védelem és megőrzés:
A rőtfarkú ölyv populációja stabilnak tekinthető, és nem szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. Az emberi tevékenységnek köszönhetően új élőhelyek is megnyíltak előtte, így városi környezetben is egyre gyakoribb látvány. Azonban az élőhelyek pusztulása és a vegyszerek használata továbbra is fenyegetést jelenthet a populációkra nézve.