Súlyok és méretek

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A Pápaszemes bagoly (Pulsatrix perspicillata) egy közepes méretű baglyokhoz tartozó faj, amely elsősorban Közép- és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi erdeiben honos. Jellegzetes megjelenésével, különösen a nagy, sötét szemekkel és a feltűnő mintázatokkal rendelkező tollazatával, ez a bagolyfaj könnyen felismerhető és sokak által csodált.
Fizikai jellemzők

A Pápaszemes bagoly mérete átlagosan 43-46 cm között mozog, szárnyfesztávolsága pedig elérheti a 100-112 cm-t is. A nőstények általában nagyobbak és nehezebbek, mint a hímek. A tollazatuk alapvetően barna és fekete színű, de a mellkasukon és hasukon világosabb, gyakran fehér foltok és csíkok találhatók. A fejüket körülvevő szemkörnyéki sávok fehérek, ami kontrasztot alkot a sötét szemekkel és kiemeli azokat. Ez a jellegzetes megjelenés adja a "pápaszem" megnevezést.
Élőhely és elterjedés

Ez a faj a sűrű esőerdőkben és a nedves aljnövényzetű erdőkben érzi otthon magát. Előfordulásuk területe kiterjed Mexikótól egészen Észak-Argentínáig, beleértve a karibi szigeteket is. Preferálják a mély erdőket, de megtalálhatóak plantációkon és másodlagos erdőkben is.
Viselkedés

A Pápaszemes baglyok éjszakai ragadozók, napközben ritkán láthatók. Táplálkozásuk változatos; főként kis emlősöket, madarakat, rovarokat és más kis állatokat esznek. Aktív vadászatukat éjszaka végzik, amikor kiemelkedő hallásuk és látásuk előnyt biztosít számukra. A párkapcsolatuk általában életeik végéig tart, és erősen kötődnek a kiválasztott területhez.
Szaporodás

A szaporodási időszakban a párok egy-egy faüregben vagy más, rejtekadó helyen fészkelnek. A nőstény általában 2-3 tojást rak, amelyeket 5-6 hétig kotol. A fiókák születésük után kb. 5-6 hétig maradnak a fészekben, mielőtt elkezdenék felfedezni a környezetüket. A szülők további néhány hónapig gondoskodnak róluk, míg teljesen önállóvá nem válnak.
Fenyegetések és védelem

A Pápaszemes baglyot elsősorban élőhelyeik elvesztése és a környezetszennyezés fenyegeti. Bár jelenleg nem szerepelnek a veszélyeztetett fajok listáján, populációjuk csökkenése aggodalomra ad okot. A természetvédelmi erőfeszítések, mint az élőhelyek megőrzése és a tudatosság növelése, kulcsfontosságúak a faj jövőbeli túlélésének biztosításában.