Vissza a listához

Nyílfarkú halfarkas

Stercorarius longicaudus

Fotó: Nyílfarkú halfarkas
Állatleírás
A nyílfarkú halfarkas (Stercorarius longicaudus) egy rendkívül érdekes és viszonylag kis méretű madárfaj, amely elsősorban a sarkköri és szubarktikus régiókban található meg. E madár életmódja, táplálkozási szokásai és költözési mintázatai egyaránt lenyűgözőek, és fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában.
Megjelenés

A nyílfarkú halfarkas megjelenése egyedi és könnyen felismerhető. Testhossza 38-58 cm között mozog, szárnyfesztávolsága pedig 110-130 cm körül van. A faj jellegzetes jegyei közé tartozik a hosszú, keskeny, nyílhegy formájú farok, amely a madár nevének is adója. Színvilága változatos; a felnőttek többnyire sötétbarna tollazattal rendelkeznek, de előfordulhatnak világosabb, szürkés vagy fehéres árnyalatok is. A fiatal madarak gyakran sötétebbek, és csíkos mintázatúak.
Élőhely

Ez a faj elsősorban a nyílt tenger feletti területeken, valamint a tundra és a hegyvidéki régiókban él. A nyílfarkú halfarkas nagy részét az évnek a sarkvidéki és szubarktikus vizek felett, illetve a tengerparti sziklás területeken tölti, ahol táplálékot keres. Télen gyakran délebbre vándorol, olykor elérve az északi félteke mérsékelt övezeteit is.
Táplálkozás

A nyílfarkú halfarkas tápláléka elsősorban kisebb madarakból és halakból áll, de etetik magukat rovarokkal, kisemlősökkel és egyéb tengeri élőlényekkel is. Különösen ügyes ragadozó, gyakran más madarakat is zaklat, hogy azok kiejtsék vagy kiöklendezzék táplálékukat, amit ezután elfogyaszt.
Viselkedés és szaporodás

A nyílfarkú halfarkasok nagy része monogám, és gyakran ugyanazt a partnert választják évről évre. Fészkelési időszakuk a tavasz vége felé kezdődik, amikor a madarak a tundra magaslati területeire vagy szigetekre vonulnak vissza, hogy fészket építsenek. A fészek általában földön helyezkedik el, és 1-2 tojást tartalmaz. A fiókák viszonylag gyorsan nőnek fel, és a szülők által intenzíven gondozottak.
Vándorlás

A nyílfarkú halfarkasok rendkívüli vándorlók. Télen gyakran hosszú távolságokat tesznek meg, hogy elérjék a délebbi téli élőhelyeket. Ezek a vándorlások jelentős távolságokat is magukban foglalhatnak, átszelhetik az egész északi féltekét.
Megőrzési státusz

Jelenleg a nyílfarkú halfarkas állománya stabilnak tűnik, és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által a "nem fenyegetett" kategóriába sorolták. Azonban a globális felmelegedés és az élőhelyek megváltozása fenyegetést jelenthet a faj jövője szempontjából, különösen az érzékeny sarkvidéki és szubarktikus területeken.

Összességében a nyílfarkú halfarkas egy lenyűgöző és adaptív madár, amely fontos szerepet játszik az ökoszisztémájában. A tengeri és tundrás élőhelyek védelme kulcsfontosságú a faj jövőbeli jólétének biztosításához.
Új állatfotók