Súlyok és méretek

Biológiai adatok

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A Mexikói axolotl (Ambystoma mexicanum) egy különleges és ritka amfíbia faj, amely elsősorban Mexikó középső részén, az Xochimilco-tó rendszerében él. Ez a faj a kétéltűek osztályának egy tagja, és az axolotlok közül az egyik legismertebb. Számos egyedi tulajdonsága miatt a tudományos kutatások kiemelt témája, különösen a regenerációs képessége miatt.
Megjelenés

A Mexikói axolotl jellegzetes külsővel rendelkezik, ami megkülönbözteti más amfíbiáktól. Testhossza általában 15-30 cm között változik, de ritkán előfordulhatnak nagyobb példányok is. Bőrük színe változatos lehet, az albínótól kezdve a szürkén és barnán át egészen a feketéig. Különleges megjelenését a fején lévő, tollszerű külső kopoltyúk adják, amelyek lehetővé teszik a víz alatti légzést. Ezek a kopoltyúk intenzív színekben pompáznak, gyakran pirosas vagy rózsaszín árnyalatban.
Életmód

Az axolotlok teljes életüket a víz alatt töltik, ahol ragadozóként viselkednek. Fő táplálékukat kisebb halak, rovarok és más vízi élőlények alkotják. Az axolotlok éjszakai állatok, így a táplálékszerzés főként éjjel történik.
Szaporodás

A Mexikói axolotl különlegessége, hogy az úgynevezett neoténia jelensége miatt képes egész életében lárvaformában maradni, még szaporodási képességének elérését követően is. Ez azt jelenti, hogy képes ivaréretté válni anélkül, hogy a szárazföldi szalamandra formáját felvenné. A szaporodási időszak általában a tavasz, amikor a nőstények akár 1000 petét is lerakhatnak.
Regenerációs képesség

Az axolotl egyik legmegdöbbentőbb tulajdonsága a szövetek és végtagok kivételes regenerációs képessége. Képes visszanöveszteni elvesztett vagy sérült testrészeit, mint például végtagokat, farokat, sőt még szív- és agyszöveteket is. Ez a képesség teszi őket rendkívül érdekessé a tudományos kutatások számára, különösen az orvostudomány és a biológia területén.
Veszélyeztetettség

Sajnos, a Mexikói axolotl veszélyeztetett fajnak számít, főként élőhelyének szűkülése és a vízi szennyezés miatt. A mexikóvárosi urbanizáció és a tószisztéma csökkenése jelentős fenyegetést jelent az axolotlok fennmaradására. Emellett az invazív fajok, mint például a tilápia és a koi pontyok is veszélyeztetik, mivel ezek versenyeznek az axolotlok táplálékforrásaival és élőhelyével.
Összefoglalás

A Mexikói axolotl egy lenyűgöző amfíbia, amely nem csak megjelenésével és egyedi életmódjával kápráztatja el az embereket, hanem rendkívüli biológiai jellemzőivel is, mint például a regenerációs képesség. Azonban az emberi tevékenység és a környezeti változások miatt veszélyben van, így védelmük és megőrzésük kulcsfontosságú a biodiverzitás szempontjából.