Súlyok és méretek
Súly |
20-tól 50-ig kg |
Farokhossz |
46-tól 70-ig cm |
Biológiai adatok
Élettartam |
30-tól 45-ig éves |
Vemhességi idő |
175-tól 180-ig d |
Utódok száma |
1 |
Állatleírás
A medvepávián (Papio ursinus) az emlősök (Mammalia) osztályának az emberszabásúak (Primates) rendjébe, ezen belül a majomfélék (Cercopithecidae) családjába tartozó faj. Ez a páviánfaj elsősorban Afrika déli részén található meg, különösen a szavannákon, erdős területeken és hegyvidékeken. A medvepávián az egyik legnagyobb testű páviánfaj, amelynek megjelenése és viselkedése egyaránt lenyűgöző.
Testfelépítés és Megjelenés
A medvepáviánok testhossza elérheti az 1 métert, a farkuk hossza pedig akár 60 centimétert is meghaladhatja. Testtömegük a nemek közötti különbségek miatt változó; a hímek jóval nagyobbak és nehezebbek a nőstényeknél, átlagosan 20-30 kg között mozoghatnak, míg a nőstények általában 12-25 kg közötti súlyúak. Bőrük szürkésbarna vagy olívzöld árnyalatú, míg a hosszú, erős végtagjaik lehetővé teszik számukra a hatékony földön és fákon való mozgást. Arcuk jellegzetesen pirosas, nagy, előrenyúló agyarakkal, amelyek elsősorban a hímeknél figyelhetők meg.
Táplálkozás
A medvepáviánok mindenevők, étrendjük igen változatos. Táplálkozásuk alapját a növényi anyagok, például gyümölcsök, magvak, gyökerek és rügyek adják, de nem riadnak vissza az ízeltlábúak, kisebb emlősök és madarak elfogyasztásától sem. Az élelemkeresés jelentős része a talajon történik, de ügyesen másznak a fákra is, ha arra van szükség.
Szociális Viselkedés
A medvepáviánok rendkívül társas állatok, amelyek nagy, jól szervezett csoportokban élnek, amelyek akár több száz egyedből is állhatnak. Ezek a csoportok több kisebb alcsoporthoz tartozó családi egységekből állnak össze, melyeket szoros kötelékek és bonyolult társas hierarchia jellemzik. A kommunikáció fontos szerepet játszik a csoporton belüli interakciókban, amely magában foglalja a testtartásokat, arckifejezéseket és a hangadást.
Szaporodás
A medvepáviánoknál nincs szigorúan meghatározott szaporodási időszak. A nőstények körülbelül 6 hónapos vemhességi időszak után általában egy utódot hoznak világra. A fiatalok nagymértékben függnek az anyjuktól az első hónapokban, de a csoport többi tagja is részt vesz a nevelésben. A hímek és a nőstények közötti kapcsolatok változatosak lehetnek, de gyakran megfigyelhetők szoros kötelékek is.
Természetvédelmi Státusz
A medvepávián a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által a kihalás szélén álló fajok közé sorolt, elsősorban az élőhelyük elvesztése és a vadászat miatt. Bár egyes területeken még mindig gyakoriak, a populációk egyes részei jelentős csökkenést mutatnak. A medvepáviánok védelme és a természetes élőhelyük megőrzése kulcsfontosságú a faj fennmaradása szempontjából.