Vissza a listához

Maláj repülőmaki

Galeopterus variegatus

Fotó: Maláj repülőmaki
Súlyok és méretek
Hossz 40 cm
Súly 0,9-tól 2-ig kg
Biológiai adatok
Vemhességi idő 60 d
Állatleírás
A Maláj repülőmaki, más néven a Sunda repülőkutya vagy a Maláj kóborló (Galeopterus variegatus) egy éjszakai életmódot folytató emlős, amely Délkelet-Ázsia esőerdeiben honos. E különleges állat a dermoptera rendjébe és a Cynocephalidae családba tartozik, és bár "repülőmaki" néven ismert, nem rokona a makiféléknek.

Megjelenése és Anatómiája:
A Maláj repülőmaki jellegzetessége a testét és végtagjait összekötő, vastag bőrredő, amelyet patagiumnak neveznek, és amely lehetővé teszi számára, hogy hosszú távolságokat siklás révén tegyen meg a fák között. Testhossza 33-42 cm között változik, súlya pedig 1-2 kg közé esik. Színezete változó; felsőteste általában szürkésbarna, míg alteste világosabb. Nagy, kiemelkedő szemei és kis fülei vannak, amelyek hozzásegítik éjszakai életmódjához.

Életmódja és Viselkedése:
A Maláj repülőmaki főként éjszaka aktív, nappal pedig a fák lombkoronájában rejtőzik. Tápláléka elsősorban gyümölcsökből, levelekből és virágokból áll, ami azt jelenti, hogy főként növényevő. Repülés közben akár 100 méteres távolságokat is képes megtenni, ami kiváló mobilitást biztosít számára az élőhelyén való mozgáshoz és a ragadozók elől való meneküléshez.

Szaporodása és Fejlődése:
A Maláj repülőmaki egész évben szaporodik, bár a párzási időszak főként a nedves évszakhoz kötődik. A vemhességi időszak körülbelül 60 napig tart, és általában egy, ritkábban két utódot hoznak a világra. Az újszülöttek rendkívül fejlettek; már születésükkor látók és szőrösek, rövid időn belül pedig képesek követni anyjukat a fák közötti siklásban.

Élőhelye és Elterjedése:
Ez az állatfaj elsősorban Indonézia, Malajzia, Thaiföld és Szingapúr esőerdeiben él. Kedveli az összefüggő, sűrű lombozatú erdőket, ahol könnyedén tud siklani a fák között, de megtalálható alacsonyabb területeken és hegyvidékeken is.

Veszélyeztetettsége:
A Maláj repülőmaki a Habitatvesztés és az élőhelyek fragmentációjának következtében veszélyeztetett fajnak számít. Az erdőirtás, az urbanizáció és a mezőgazdaság terjeszkedése mind hozzájárulnak élőhelyeinek csökkenéséhez. Jelenleg a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján a veszélyeztetett fajok között szerepel, ami rávilágít arra, hogy sürgős védelmi intézkedésekre van szükség a fennmaradásának biztosítása érdekében.
Új állatfotók