Fotó: Kis lilik
Állatleírás
A Kis lilik (Anser erythropus), más néven törpe lúd, egy kis termetű, vándorló madárfaj, amely a lúdfélék (Anatidae) családjába tartozik. Ez a faj különösen érdekes a madárkedvelők és természetvédők számára, mivel viszonylag ritka és a természetvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű.
Megjelenés
A Kis lilik jellegzetes megjelenésű madár; testhossza 53-66 cm között mozog, szárnyfesztávolsága pedig 135-165 cm körül alakul. Tömege általában 1,2-1,9 kg között van. Tollazata főként szürke és fehér színű, de a fején található jellegzetes sötét foltok és a rövid, de feltűnő narancssárga lábai könnyen megkülönböztetik más lúdfajoktól. A fiatal madarak hasonlóak az idősebbekhez, de tollazatuk kissé halványabb.
Elterjedés és élőhely
Ez a faj főként a tundrán és a nyílt mocsaras területeken él, az Északi-sarkkör közelében, Oroszország északi részén és Skandinávia egyes területein. Télen délebbre, Dél-Európa, Dél-Ázsia és Észak-Afrika egyes részeire vándorol. Magyarországon ritkán, főként az őszi és a tavaszi vándorlási időszakban figyelhető meg, ilyenkor védett területeken és nedves élőhelyeken látható.
Táplálkozás
A Kis lilik mindenekelőtt növényevő, táplálékát a vízi és mocsári növényzetből, valamint a tundrán található növényekből gyűjti. Diétája magában foglalja a vízi növények leveleit, szárát, gyökereit, továbbá magvakat és egyéb növényi részeket. Időnként kis rovarokat és más kis állatokat is fogyaszt.
Szaporodás és életmód
A szaporodási időszakban a Kis lilik a tundrán költ, ahol egyszerű fészket készít a földön, általában víz közelében. Egy tojásrakás általában 3-5 tojásból áll, amelyeket a tojó 24-26 napig kotlik. A fiókák teljesen tollasodottan kelnek ki és rövid időn belül képesek követni szüleiket az élelem után. A családi csoportok szorosan összetartanak, és együtt vándorolnak a téli telelőhelyekre.
Természetvédelmi helyzet
A Kis lilik a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által veszélyeztetett fajként van besorolva. A fő fenyegetéseket az élőhelyek elvesztése, az éghajlatváltozás és a vadászat jelenti. Az élőhelyek védelme és a vadászati korlátozások bevezetése kulcsfontosságú a faj megőrzése szempontjából. Nemzetközi együttműködések és természetvédelmi programok igyekeznek javítani a faj túlélési esélyeit a vadonban.
Új állatfotók