Súlyok és méretek

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A Kelenken guillermoi, röviden Kelenken, egy ősi, már kihalt madárfaj, amely a miocén korban élt, körülbelül 15 millió évvel ezelőtt, az mai Argentína területén. A Phorusrhacidae családhoz tartozik, amelyet gyakran "terror madaraknak" is neveznek, köszönhetően hatalmas termetüknek és ragadozó életmódjuknak. A Kelenken a legnagyobb ismert tagja ennek a családnak, és valószínűleg az egyik legfélelmetesebb ragadozója volt az ősi dél-amerikai ökoszisztémáknak.
Megjelenés

A Kelenken mintegy 3 méter magasra nőtt, és több mint 100 kilogrammot nyomhatott, bár egyes becslések szerint még ennél is nagyobb lehetett. Legjelentősebb jellemzője a hatalmas, kampós csőre volt, ami akár 45-60 cm hosszúra is megnőhetett. Ez a csőr rendkívül erős volt, alkalmas arra, hogy zsákmányát áthatolja, széttépje vagy akár közvetlenül megölje. A Kelenken rövid lábai ellenére gyors futó lehetett, ami előnyére vált a nagyobb zsákmányállatok vadászatában.
Életmód

Bár közvetlen bizonyítékok hiányoznak, tudósok úgy vélik, hogy a Kelenken főleg húsevő volt, ami az állkapcsa szerkezetéből és csőrének alakjából következik. Valószínűleg képes volt lesben állni és váratlanul támadni kisebb állatokra, beleértve más madarakat, kis emlősöket és talán még kisebb hüllőket is. Az is elképzelhető, hogy dögevőként is funkcionált, kihasználva a hatalmas csőrét a nagyobb állatok maradványainak feldarabolására.
Felfedezés és jelentősége

A Kelenken fosszíliáit Argentínában fedezték fel, és ők képviselik a legteljesebb maradványokat, amelyek valaha a "terror madarak" közül előkerültek. A fajt Guillermo Kramarz, egy argentin paleontológus után nevezték el, aki jelentős szerepet játszott a leletek tanulmányozásában. A Kelenken felfedezése fontos betekintést nyújtott az ősi dél-amerikai ökoszisztémákba és a Phorusrhacidae család evolúciójába.
Összefoglalva

A Kelenken guillermoi egy lenyűgöző ősi madár, amelynek hatalmas termete és erős csőre révén az egyik legdominánsabb ragadozó lehetett az ősi Dél-Amerikában. A "terror madarak" közötti helye és a fosszíliák tanulmányozásának jelentősége továbbra is fontos szerepet tölt be a paleontológiában, segítve a tudósokat az ősi világ jobb megértésében.