Súlyok és méretek

Veszélyeztetettség

Állatleírás

A házilégy (Musca domestica) az egyik legismertebb és legelterjedtebb rovarfaj a világon, amely különösen az emberi lakóhelyek közelében fordul elő nagy számban. Ezek a kis, általában 6-7 mm hosszúságú rovarok jellegzetes megjelenésükkel - fényes, fekete vagy sötétbarna színű testükkel és átlátszó szárnyaikkal - könnyen felismerhetők.
A házilégy élete során több alakváltáson megy keresztül, amely a petétől a lárva és báb állapotokon át vezet a kifejlett légyig. A petéket általában szerves anyagban, például állati ürülékben vagy romló élelmiszerben helyezik el, ahol a kikelő lárvák (más néven gubacok) táplálékhoz jutnak. Ez az életszakaszuk 4-10 napig tarthat, függően a környezeti feltételektől, mint a hőmérséklet és a táplálék bősége. A lárvák ezután bebábozódnak, és körülbelül egy héten belül kifejlett légygé alakulnak.
A házilégy jelentős szerepet játszik különböző betegségek, például a hasmenés, a kolerá, a szalmonellózis, a tífusz és a gyomor-bélhurut terjesztésében. Ez azért van, mert képes szennyeződésekből táplálkozni, majd emberi élelmiszerekre és felszínekre ülve átvinni a kórokozókat.
A házilégy elleni védekezés elsősorban a szaporodási helyeik és táplálékforrásaik megsemmisítésével, valamint a lakóhelyek rovarhálóval való ellátásával történhet. Emellett különböző rovarirtó szerek és csapdák is használatosak a légyállomány szabályozására.
Érdekesség, hogy a házilégy rendkívül jól alkalmazkodik különböző környezetekhez, ami részben magyarázza globális elterjedését. Azonban az emberi tevékenység, mint az intenzív mezőgazdaság és a városiasodás, jelentősen hozzájárulnak számuk növekedéséhez, ezáltal növelve a közegészségügyi kockázatokat is.