Súlyok és méretek

Állatleírás

A feketefarkú gyurgyalag (Merops ornatus) egy gyönyörű, színpompás madár, amely elsősorban Ausztrália és Új-Guinea, valamint a környező szigetek egyes részein honos. Ez a faj a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozik, amelyet színes tollazatuk, hosszú faroktollak és jellegzetes táplálkozási szokásaik különböztetnek meg. A feketefarkú gyurgyalag nevét a faroktollainak jellegzetes színezetéről kapta, ami egyedi megjelenést kölcsönöz neki a természetben.

Méretét tekintve a feketefarkú gyurgyalag közepes termetű madár, testhossza körülbelül 25-30 cm, súlya pedig 25-35 gramm között mozog. Színezete igazán feltűnő: élénkzöld a hátuk, míg a hasuk és az arcuk sárgás árnyalatú. A szárnyakon és a farokon átmenetek láthatók kék és fekete színek között, míg a szem környékét egy fekete "maszk" veszi körül, ami még inkább kiemeli színpompás megjelenésüket.

A feketefarkú gyurgyalag táplálkozása elsősorban rovarokra, különösen darazsakra és méhekre összpontosít. Ez a táplálkozási szokás nagyon érdekes megfigyelni, mivel a madarak ügyesen elkapják zsákmányukat a levegőben, gyakran csoportos vadászat során. A zsákmányt általában repülés közben fogyasztják el, vagy egy ágra szállva, ahol a rovar fullánkjait és keményebb részeit eltávolítják, mielőtt elfogyasztanák.

Szaporodási időszakukban a feketefarkú gyurgyalagok kolóniákba verődnek, és a folyóparti homokos vagy agyagos talajba vájnak fészkelő üregeket. Egy fészek általában 1-2 méter hosszú, és a végén található a fészekkamra, ahol a tojásokat lerakják. A tojásokat mindkét szülő őrzi és költi, ami körülbelül 3 hétig tart. A fiókák teljesen tollatlanul kelnek ki, és körülbelül 4 hétig maradnak a fészekben, mielőtt elrepülnének.

A feketefarkú gyurgyalagok vonuló madarak, amelyek évszaktól függően nagy távolságokat is képesek megtenni. Ausztráliában például a déli területekről északabbra vonulnak a szaporodási időszak alatt, majd visszatérnek a déli élőhelyeikre a költési időszak végén.

Védelmi státuszuk jelenleg nem számít veszélyeztetettnek, bár élőhelyük csökkenése és a rovarirtó szerek használata fenyegeti őket. A feketefarkú gyurgyalag megőrzése érdekében fontos az élőhelyek védelme és a környezettudatos gazdálkodási módszerek alkalmazása.