Állatleírás

A Császármadár, tudományos nevén Tetrastes bonasia, a madarak (Aves) osztályának a galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a fogaspulykafélék (Tetraonidae) családjába tartozó faj. Európában és Ázsiában egyaránt megtalálható, elsősorban az északibb területeken, ahol lombhullató és vegyes erdőkben él. Magyarországon ritkább vendég, inkább az ország északi részein figyelhető meg.
Megjelenése: A Császármadár közepes méretű madár, testhossza 34-36 cm, szárnyfesztávolsága körülbelül 50-60 cm. Tömege 300-500 gram között mozog. Tollazata a hímek és a tojók esetében is változatos, de általában földszínek dominálnak rajta, így jól elrejtőzik az erdei aljnövényzetben. A hímeknél a mell részen gyakran megfigyelhető egy fekete folt. A tojók színezete visszafogottabb, ami segíti őket a költés idején való rejtőzködésben.
Életmódja: A Császármadár főként hajnali és alkonyati órákban aktív, táplálékát pedig elsősorban a talajon keresi. Etetési szokásai változatosak; magokat, bogyókat, fiatal hajtásokat és rovarokat egyaránt fogyaszt. Különösen kedveli a mogyoró és egyéb kemény magvú növények terméseit. Táplálkozása miatt fontos szerepet tölt be az erdők egészségének fenntartásában.
Szaporodása: A fészkelési időszak általában tavasszal kezdődik. A tojó a földön készít fészket, amelyet apró ágakkal, levelekkel és egyéb növényi anyagokkal bélel ki. Egy fészekalj általában 4-6 tojásból áll, melyeket a tojó 23-25 napig kotlik ki. A fiókák teljesen tollatlanok és vakon kelnek ki, de gyorsan fejlődnek, és már néhány hét múlva képesek követni szüleiket az erdőben.
Természetvédelmi helyzet: A Császármadár állománya viszonylag stabilnak tekinthető, bár bizonyos területeken élőhelyének csökkenése miatt veszélyeztetett lehet. Az erdőirtás, az élőhelyek átalakítása mezőgazdasági területé vagy urbanizált területé jelentheti a legnagyobb fenyegetést számára. Emiatt fontos az őshonos erdők védelme és a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása, hogy megőrizzük e faj és más erdei élőlények élőhelyét.