Súlyok és méretek

Biológiai adatok

Veszélyeztetettség

Állatleírás

Az Óriástukán, tudományos nevén Ramphastos toco, Dél-Amerika trópusi erdeinek egyik legfeltűnőbb madara, mely leginkább hatalmas, színes csőrével hívja fel magára a figyelmet. Ez a csodálatos lény a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozik, és a legnagyobb képviselője ennek a madárcsoportnak. Az óriástukán elterjedési területe több dél-amerikai országot is érint, köztük Brazíliát, Argentínát, és Paraguayt. Megtalálhatók az alacsonylandi esőerdőkben, a savannák faállományaiban, valamint a cerrado és a pantanal ökoszisztémákban is.
Megjelenése lenyűgöző és könnyen felismerhető. Az óriástukán testhossza elérheti a 55-65 centimétert, súlya pedig 500-860 gramm között mozog. Fekete tollazata kontrasztban áll az élénk narancssárga vagy sárga torokfoltjával, valamint a szem körüli fehér bőrfoltokkal. A madár legjellegzetesebb tulajdonsága azonban kétségtelenül a hatalmas, akár 20 centiméter hosszúságú csőre, melynek színe változatos: sárgától a narancssárgán és vörösön át a feketéig több árnyalatban pompázik. A csőr nem csupán látványos, hanem rendkívül funkcionális is; segítségével az óriástukán könnyedén jut hozzá az élelemhez, legyen szó gyümölcsökről, kisemlősökről, madárfiókákról, vagy rovarokról.
Az óriástukán életmódja szorosan kapcsolódik az erdők lombkoronaszintjéhez, ahol a legtöbb idejét tölti. Bár repülni képes, rövid távokra és nem túl gyakran teszi ezt. Táplálkozási szokásai miatt fontos szerepet tölt be az erdők megújulásában, hiszen a gyümölcsök elfogyasztása és a magok szétszórása révén hozzájárul azok elterjedéséhez.
A szaporodási időszakban az óriástukánok párban élnek, és gyakran használnak természetes odúkat vagy más madarak által hagyott fészkeket költőhelyként. Egy alkalommal 2-4 tojást raknak, melyeket mindkét szülő őriz és kotlik ki körülbelül 16-20 nap alatt. A fiókák teljesen védtelenül, tollatlanul kelnek ki, és szüleik további 6-7 hétig gondoskodnak róluk, amíg el nem hagyják a fészket.
Sajnálatos módon az óriástukán élőhelyének csökkenése, az erdőirtás és az illegális kereskedelem fenyegeti a fajt, ami csökkenti populációjukat. Bár jelenleg nem tartozik a súlyosan veszélyeztetett fajok közé, védelme és megőrzése kulcsfontosságú a biodiverzitás fenntartása és a természetes élőhelyek védelme szempontjából.