Állatleírás
A vörös kánya (Milvus milvus) egy közepes méretű ragadozó madár, amely a solymászok (Accipitridae) családjába tartozik. Ez a faj különösen Európában és az Atlanti-óceán nyugati részén elterülő területeken honos, de kisebb populációi megtalálhatók Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is. A vörös kánya a kánya nemzetség (Milvus) egyik legismertebb képviselője, melyet lenyűgöző repülési képességei és jellegzetes vöröses-barna tollazata tesz azonosíthatóvá.
Megjelenése: A vörös kánya méretei a következőképpen alakulnak: testhossza 60-70 cm között mozog, szárnyfesztávolsága pedig akár 175 cm-t is elérheti. Tömege 800 gramm körül alakul. A madár tollazata főként vöröses-barna, hasánál világosabb, feje és nyaka szürkésebb árnyalatú. A fiatal madarak színezete halványabb, és a felnőttekhez képest több sávot mutatnak. A vörös kánya legkülönlegesebb jellemzője a hosszú, V-alakúra végződő farka, amely kiváló manőverező képességet biztosít repülés közben.
Életmódja: A vörös kánya főként dögevő, de étrendje igen változatos; táplálkozhat kisebb emlősökkel, madarakkal, halakkal, és nem veti meg a rovarokat vagy az emberi tevékenység során keletkezett hulladékot sem. Különösen fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában, mivel a dögevők közé tartozik, így hozzájárul a természetes takarítói feladatok ellátásához.
Szaporodása: A vörös kánya monogám faj, ami azt jelenti, hogy egész életében egy párral marad együtt. Fészkelési időszakuk áprilistól júniusig tart, amikor a magas fákra épített nagy fészkekben 1-3 tojást raknak. A tojások kiköltése kb. 30-32 napig tart, és ezt követően a fiókák még további 48-50 napig maradnak a fészekben, mire elég erősek lesznek a repüléshez.
Veszélyeztetettség: A vörös kánya állománya az elmúlt évtizedekben jelentős csökkenést szenvedett el, elsősorban az élőhelyek elvesztése és a mezőgazdasági mérgek használata miatt. Bár egyes területeken a populáció stabilizálódni látszik, vagy növekedésnek indult, az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) még mindig a "Sebezhető" kategóriába sorolja. Az emberi tevékenység hatása, különösen a mérgezés és az élőhelyek csökkenése jelentik a legnagyobb fenyegetést számára.
Védelem: A vörös kánya védelmében számos kezdeményezés indult, többek között élőhelyeinek megőrzése, a mérgezés elleni küzdelem és a populáció-monitorozás. Európában számos országban speciális védelmi programokat hoztak létre a faj megőrzése érdekében. Ezek az intézkedések lassan, de biztosan hozzájárulnak a vörös kánya állományának stabilizálódásához és növekedéséhez.
Előfordulási térkép