Súlyok és méretek

Biológiai adatok

Állatleírás

A Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) az énekesmadarak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Európában, Ázsiában és az Észak-Afrika egyes részein őshonos. A faj nevét rendkívül erős csőréről kapta, amely képes megvágni a legkeményebb magvakat is, beleértve a meggy és más gyümölcsök magjait, amelyeket más madarak nem tudnak feldolgozni.

Megjelenése jellegzetes és könnyen felismerhető: nagy fejű, erős, széles csőrű, viszonylag nagy testű madár, testhossza elérheti a 16-18 cm-t, szárnyfesztávolsága pedig 29-33 cm közötti. Tömegük általában 48-62 grammos súlytartományba esik. A hímek élénk zöldes-sárga mellűek, míg a nőstények és fiatalok inkább barnás-zöldes színűek, mindkét nemnél a szárnyakon és a farkon fekete jelölések figyelhetők meg. A hím meggyvágó feje és hátának színe szürke, míg a nőstényeké és a fiataloké barnás árnyalatú.

Ez a faj főként erdős területeken, ligetekben, nagyobb kertekben és parkokban található. Táplálkozásában nagy szerepet kapnak a kemény magvú gyümölcsök és a nagyobb magvak, mint például a diófélék és a cseresznye. Az erős csőrének köszönhetően képes megbirkózni ezekkel a kemény magvakkal, amelyeket más madarak nem tudnak megenni. Téli időszakban gyakrabban látható etetőknél is, ahol a szotyolát és napraforgót kedveli.

Szaporodási időszakban a Meggyvágó fészkelőhelyül általában fák magas ágait választja, ahol a tojó 4-5 tojást rak. A tojásokat 12-14 napig kotlik, ezt követően a fiókák még további 2-3 hétig maradnak a fészekben, míg repülni nem tanulnak. A fészekaljat mindkét szülő gondozza, bár a fiókák etetésében a hím játszik nagyobb szerepet.

A Meggyvágó vonuló madár, az északibb élőhelyeken fészkelő egyedek télen délebbre, melegebb területekre vonulnak. Azonban a déli és középső európai populációk nagy része helyhez kötött, és egész évben azonos területen marad.

Természetvédelmi státusza szerint nem számít veszélyeztetett fajnak, viszont élőhelyeinek csökkenése és a mezőgazdasági gyakorlatok változása miatt egyes területeken csökkenhet a populációja. A meggyvágó fontos szerepet játszik az erdők és mezők ökoszisztémájában, hiszen a magvak terjesztésében kulcsszerepet tölt be.