Fotó: Füleskuvik
Súlyok és méretek
Marmagasság 19-tól 21-ig cm
Szárnyfesztávolság 51-tól 63-ig cm
Biológiai adatok
Élettartam 12 r
Veszélyeztetettség
Veszélyeztetett
Állatleírás
A Füleskuvik (Otus scops), más néven Kisfüles Bagoly, egy kisméretű ragadozó madár, mely a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozik. Ez a faj jellegzetesen Európában, Ázsiában és Afrika északi részén honos, de leginkább a mediterrán területeken és Kelet-Európában találkozhatunk vele. Kedveli az alacsony növényzetű, nyitott erdőket, olajfaligeteket, parkokat és kerteket, ahol elegendő rejtekhelyet talál a nappali pihenésre, és bőséges táplálékforrás áll rendelkezésére.

Megjelenése rendkívül jellegzetes: kicsi, karcsú testalkatú, a fején két éles, "füles" tüskével, amelyek valójában a madár fület imitáló tollak. Színük általában szürkésbarna, mely tökéletesen alkalmassá teszi őket az álcázásra a faágak között. A szemük nagy és sárga, ami hozzájárul éjszakai vadászataik sikerességéhez.

A Füleskuvik főként éjszakai életmódot folytat, napközben ritkán látható, mivel ilyenkor általában bújócskázik és pihen. Ételeik közé tartoznak a rovarok, pókok, kis emlősök és néha kisebb madarak is. Éjszakai ragadozóként kiváló hallással és látással rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy sötétben is könnyedén megtalálja zsákmányát.

A szaporodási időszakban a Füleskuvik hímek jellegzetes, mély, monoton hívóhangot bocsátanak ki, amely több száz méterre is elhallatszik, ezzel vonzva a tojókat. Fészkelési helyül gyakran régi harkálylyukakat, épületek réseit vagy akár mesterséges odúkat választanak. Egy fészekalj általában 3-5 tojásból áll, melyeket a tojó költ ki, miközben a hím táplálékot szállít.

A Füleskuvik migrációs madár, a hidegebb hónapokat Afrika szubszaharai részén vagy Dél-Ázsiában tölti. Ezek a hosszú távú vonulások jelentős kihívást jelentenek számukra, különösen a fiatal madarak számára, mivel a túléléshez szükséges erőforrások és navigációs képességek fejlesztése időt és tapasztalatot igényel.

Védekezés és megőrzés szempontjából a Füleskuvik állományát a természetes élőhelyek csökkenése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek veszélyeztetik. Európában és más területeken is folyamatban vannak védelmi programok, amelyek célja az élőhelyek megőrzése és a madárpopulációk stabilizálása.
Előfordulási térkép
Fotó: Füleskuvik - előfordulás
Új állatfotók