Veszélyeztetettség

Állatleírás

A folyami csér (Sterna aurantia) egy különleges és viszonylag ritka madárfaj, amely elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint néhány területen Ausztráliában fordul elő. Ez a kisméretű, elegáns megjelenésű madár a sirályfélék (Laridae) családjába tartozik, és azon belül is a csérek (Sterninae) alcsaládjának tagja. A folyami csér nevét élőhelyéről kapta, mivel főként folyók, tavak és mocsarak közelében található, ahol bőségesen akad táplálék számára.
Megjelenés

A folyami csér külseje igazán figyelemre méltó. Hosszú, vékony, fekete csőre és lábai vannak, melyek kontrasztosan hatnak világosabb tollazatával. A felnőtt példányok jellemzően világos szürke felsőtesttel és fehér altesttel rendelkeznek, míg a fejükön egy jellegzetes fekete sapka található, ami a szemük fölött és mögött is folytatódik. A farkuk hosszú és mélyen elvágott, ami repülés közben különösen jól látható. Fiatal egyedeknél a tollazat mintázata kevésbé feltűnő, és több barnás árnyalat figyelhető meg rajtuk.
Életmód

A folyami csér kiváló repülő és ügyes halász. Táplálékát elsősorban kis halak, vízi rovarok és más kisebb vízi élőlények alkotják, melyeket látványos merülésekkel fog el, gyakran teljesen a víz alá merülve. Szaporodási időszakukban a folyóparti homokban vagy kavicsos területeken hozzák létre fészküket, ahol a tojó 2-3 tojást rak. Mindkét szülő aktívan részt vesz a kotlásban és a fiókák gondozásában.
Elterjedés és élőhely

Bár a folyami csér elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában honos, előfordulásának területe meglehetősen széles. Az Indiai-alföldtől kezdve, Mianmáron, Thaiföldön, Vietnámon át, egészen Észak-Ausztráliáig terjed. Preferált élőhelyei közé tartoznak a nyugodt folyóvizek, tavak, mocsarak és árapály által befolyásolt területek.
Fenyegetettség

A folyami csér állományát több tényező is fenyegeti, többek között az élőhelyek pusztulása, a vízszennyezés és a halászati gyakorlatok. Bár jelenleg nem szerepel a kihalás szélén álló fajok között, a helyi populációk csökkenése aggodalomra ad okot. A természetvédelmi erőfeszítések, mint például élőhelyük védelme és a fenntartható halászati módszerek előmozdítása, kulcsfontosságúak a faj jövőbeni túlélésének biztosításához.